Az információ

Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Egyben az informatika alapfogalma. Számos jelentése, kifejtése ismert, különböző tudományágak különböző módon közelítik meg, írják le. Egyértelműen elfogadott definíciója nem ismert. Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükröződése. Tudományos értelmezését az információelmélet fogalmazza meg.

Története

Az információ, mint fogalom az ipari forradalom idején jelent meg fokozatosan. A fogalom megalkotásában Rudolf Clausis 1865-ben készült dolgozatát tekinthetjük forduló pontnak. Később - ezt dolgozatot felhasználva - továbbfejlesztette Ludwig Boltzmann (1894). Szerinte az entrópia azért jelentkezik, mert a zárt rendszerbe nem juthat további anyag, energia és információ.Olyan személyek munkái jelentették a fejlődést, mint Norbert Wiener, Gábor Dénes, Neumann János, Szilárd Leó, Claude Shannon, Warren Weaver vagy Ralph Vinton Lyon Hartley.Az 1950-es évektől robbanásszerű fejlődésen megy át a fogalom, köszönhetően, hogy számos tudományág felfedezi és használatba veszi. Számtalan kiegészítése, értelmezése lát napvilágot. Olyan szakterületek építik be szaknyelvükbe, mint a kibernetika, biológia, pszichológia, kommunikációs elmélet, nyelvészet, szemiotika, játékelmélet, kódoláselmélet, vezetés- és szervezéselmélet, rendszerelmélet.

Főbb tulajdonságai

Az információ önmagában értéket képvisel, ez lehet társadalmi, tudományos, termelési - gazdasági vagy akár hatalmi érték. Az információval képesek vagyunk egy meglévő értéket növelni, így értéknövelő. Mivel értéket képvisel, így profitot, illetve extraprofitot is termelhet. Jellemző tulajdonsága még a mennyisége, minősége, felhasználhatósága, hozzáférhetősége, érthetősége, védelme.

Mennyisége

Az információ mennyisége az idővel exponenciálisan nő, ugyanis az információ felhasználásakor nem semmisül meg, többszörösen újrafelhasználható.

Minősége

Az információ minősége alapvetően a feldolgozás és a tömörítés szintjétől, valamint az információtárolás minőségétől függ. Ide tartozik, hogy az információ mennyire megbízható, pontos, illetve mennyire időszerű. Entrópia és az információ [szerkesztés] Searchtool right.svg Bővebben: entrópia és Shannon-entrópiafüggvény Az entrópia a fizikában és az informatikában egyaránt használatos fogalom. Az entrópiát - mint a káoszt előidéző erőt - negatív információnak tekintjük, egyúttal a rendszeren belüli információ hiányát is jelenti.

Mértékegysége

Searchtool right.svg Bővebben: Bit Az információmennyiség mértékegysége a bit - nem tévesztendő össze a adatmennyiség mértékegységével, amely szintén bit. Egy eldöntendő kérdésre egyforma valószínűséggel adhatók különböző válaszok, akkor az e kérdésre adott bármely válasz pontosan 1 bit információt hordoz. 1 bit információhoz 10-23 J/K entrópiacsökkenés szükséges.

Egyéb ismert mértékegységek

Searchtool right.svg Bővebben: Hartley és Nat (információs alapmértékegység) A biten kívül két másik mértékegység is ismeretes, de nem terjedtek el széles körben.

Információ és élet

Az élő szervezetek biológiai rendszerek, vagyis sajátos termodinamikai, kibernetikai rendszerek, amelyeket a következő tulajdonságok jellemeznek:

Nyílt rendszerek: környezetükkel állandó energia-, anyag- és információcserét folytatnak;

Munkavégzésre képes rendszerek: a felvett energiát képesek szabályozott módon más energiafajtává alakítani;

Negentropikus, disszipatív rendszerek: azáltal, hogy a környezetükből felvett energiát és energiahordozó anyagokat szervezetük állandó megújítására használják fel, és a "hulladékot", a keletkező entrópiát környezetükbe szétszórják (disszipálják), csökkenteni tudják saját entrópiájukat (negentrópiát termelnek), s növelik struktúrájuk szervezettségét, belső rendezettségét, komplexitását;

Lágy rendszerek: a felvett energia átalakítása nem szilárd fázisban történik;

Szabályozott és vezérelt rendszerek: a munkavégzés irányításában mind a visszacsatolással történő szabályozásnak, mind a belső (genetikai) program által történő vezérlésnek szerepe van;

Önreprodukáló rendszerek.

Az évmilliárdok folyamán az anyag egyre komplexebb, bonyolultabb formákba szerveződött, a szervetlen molekuláktól a szerves molekulákon, a protobiontákon a soksejtű élőlényekig, s az evolúció mind magasabb fokára emelkedve eljutott az emberig.

Ebben a folyamatban, már a lépcső első fokain az információ játssza az egyik főszerepet. A szó eredeti jelentéséhez visszanyúlva: az információ adott formát a szerveződő anyagnak. A fejlődés további szakaszaiban az információs folyamatok is mind sokrétűbbé, bonyolultabbá váltak. Ez természetes is, magának az életnek a leglényegéből következik, hogy az élő szervezetek sui generis információs rendszerek.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat